A fa, mint tüzelőanyag hagyományokkal rendelkező, az emberiség történetében legrégebben használt energiahordozó egyike.
A keményebb típusú fafajták alkalmasak inkább tüzelésre. Ezeket a fajtákat akkor használjuk, ha csak fával szeretnénk fűteni. Ha kénytelenek vagyunk vegyes tüzelést (szén és fa) alkalmazni, megfelelő lehet nyár, éger és a kőris is.
A puhafák nem alkalmasak tüzelésre, így például a fenyőfajták a magas gyantatartalmuk miatt, vagy a gyümölcsfák, melyeknek alacsony a fűtőértékük, ezen kívül károsítják a tüzelőberendezésünket, illetve a kéményt.
Ha valamilyen okból nincs lehetőségünk WOODO2 fabrikettet vásárolni átmenetileg tüzifával is fűthetünk.
Tűzifának azt a legalább 2 éve kivágott és maximum 33 cm-es hasábokra hasított légszáraz faanyagot nevezzük, melynek nedvességtartalma 20% alatt van. Javasolt a hasított állapotban történő szárítás, ugyanis minél nagyobb felületen érintkezik levegővel a fa, annál gyorsabban megy végbe a száradási folyamat. A fát jól szellőző és esőtől védett helyen kell tárolni. Oldalról szabadon kell hagyni mert különben befülled, és korhadni kezd.
A nedves fát eltüzelni gazdaságtalan és környezetkárosító! Aki nedves-vizes fával tüzel az feleslegesen dob ki egy halom pénzt, megelőlegezi magának a kémény és a tüzelőberendezés idő előtti tönkremenetelét, és jobban is szennyezi a levegőt.
A fa kivágásakor 45-50%-os nedvességtartalmú, ami a nyári időszak során 18-25%-ig szárad és körülbelül 2 évnyi megfelelő tárolás esetén csökkenhet le 10-20%-os nedvességtartalomra, de ez fafajtától is függ.
A nagy nedvességtartalom miatt az égési hőmérséklet alacsonyabb, emiatt növekszik a korom és más káros anyagok kibocsátása.
Tüzelésre az alábbi fafajták ajánlottak:
A tűzifa használatának hátrányai: